Hamis bakelit (vinyl) hanglemezek

Ismét egy érdekes területre érkeztünk a lemezgyűjtésen belül. E kis irományomat két részre szeretném bontani, egy kis bevezető részre, és aztán a konkrét témakör átbeszélésére. Aki ezen a kis bevezetőn tovább merészkedik, az majd megérti, hogy miért van erre szükség.


Akkor essünk is neki az bevezető résznek! Aki már egy ideje vesz lemezeket, az találkozhatott már azzal, hogy az eladó azt mondja/írja a portékájáról, hogy „Eredeti” vagy ennek a fejlesztett és sokkal durvább „Eredeti, nem másolt” változatával. Elsőnek nézzük az utóbbi állítást, mert ez egy sokkal védhetetlenebb kijelentés mint elsőnek említett társa.


Ízlelgessük egy kicsit ezt a mondatot, és gondoljuk végig a valóságalapját: „Eredeti, nem másolt”. Nos akkor mindenkit megnyugtatok, mert a polgári szinten értelmezve egy hanglemezt nem lehet lemásolni! Egy Kazettát, CD-t, DVD-t és egyéb digitális adathordozót manapság bárki könnyedén le tud másolni különféle programok segítségével, hiszen mindössze az adathordozón lévő információhalmazt egyszerűen (esetleg csúnya módon kiiktatva/megkerülve az írásvédelmet, irgum-burgum 😠) pár mozdulattal átrakjuk egy másik hasonló adathordozóra. Viszont a lemezeken tárolt hanganyag analóg formátumban van tárolva, amit egy átlag felhasználó nem tud csak úgy átmásolni, ezért olyan 97-98% az esélye annak, hogy az általunk megvásárolni kívánt lemez eredeti. Hogy miért nem 100%? Azt lentebb 1 forintért megmondom.


Nézzük a másik állítást, aminek azért lehet valóság alapja, de azért maga a kijelentés több kérdést is felvet: „Eredeti”. A legelső dolog ami felvetődik ilyen esetben, hogy mi a fenét ért itt az eladó eredeti alatt. Ha nagyon szigorúan néznénk, akkor az eredeti jelzőt a legelső kiadásra lehetne érteni, de ezt a szót rengeteg kiadás esetében láttam már, és tény, az eladó igazat ír, hiszen mind a Bulgár, Orosz, Mexikói, Jugoszláv, Indiai, Perui (és még sorolhatnám napestig) kiadások döntő többsége is eredetinek számít, hiszen habár a lemezt máshol préselik, de a gyártók (a legtöbb esetben) megvásárolják a licencet. Természetesen léteznek olyan kiadók akik licenc nélkül gyártanak lemezeket, de ezek nagyon ritkák, ezért sokkal egyszerűbb feltüntetni, hogy melyik lemez nem eredeti. Na de ennyi felvezetés után nézzünk pár valódi hamisítványt, amiket ahogy majd meglátjuk az esetek döntő többségében elég könnyű felismerni.

Röntgen lemezek

Az összes későbbi hamisítvány közül szerintem ez a legkülönlegesebb és legérdekesebb is egyben, valamint ezen felvételek hátteréről lehet tudni a legtöbbet.

A kép az X-Ray Audio: The Strange Story of Soviet Music on the Bone könyvéből van.

Ezen hamisítványokról Stephen Coates írt egy könyvet The Strange Story of Soviet Music on the Bone címmel, amiben részletesen ír a Szovjet érából számító röntgen lemezekről. Én sajnos semmijen formában nem tudtam beszerezni a könyvet, viszont egy kis kutakodás után találtam egy interjút a szerkesztővel, és egy kis rövidfilmet is, amit lentebb majd mellékelek, viszont mivel mind a kettő angolul van, ezért a lényeget ide is leírom. A történet háttere egy amerikainak igazán meglepő és felfoghatatlan dolog lehet, viszont nekünk Magyaroknak, akik sok más országgal egyetemben a vasfüggöny rosszabbik oldalán voltunk, egyáltalán nem felfoghatatlan az, amikor arról olvasunk, hogy a Szovjetunió a háború után betiltotta a nyugati zenék forgalmazását és terjesztését, hiszen ez a többi, megszállt országban is egyaránt így volt. Erre a problémára talált megoldást egy kreatív ember, aki még a háború végén be tudott szerezni valahonnan egy lemezvágó gépet, azzal a céllal, hogy házilag tudjon olyan lemezeket vágni, amin nyugati előadók számai hallhatóak, és ezeket árusítani fogja a szentpétervári (vagy akkori nevén leningrádi) feketepiacon. Az elmondások szerint a legelső terjesztő egy valódi (gyári) lemezvágó gépet használt a zenék másolására.

Ezek a gépek igen ritkák voltak, és az általuk készített lemezek minősége az esetek többségében igen gyenge volt. Ilyen géppel találkozhatunk az A király beszéde című filmben is, de ezeknek a gépeknek a modernebb, de alapvető technológiájában azonos változatait a mai napig használják, és szerintem senkit nem lepek meg azzal, hogy később is szóba fognak még kerülni 😅.